Japán Nap - előzetes

Ismét megrendezésre kerül a szombathelyi Japán Nap, olyan programokkal mint Kimono bemutató, para-para tánc, rengeteg workshop, kiállítás, animevetítés, gésa frizura- és sminkkészítés, vagy a már hagyományosnak számító Ataru Taiko koncert.

Idén én is részt veszek, az este 6 órakor kezdődő fél órás Lolita bemutató kapcsán, úgyhogy eléggé izgulok, és remélem lesznek érdeklődők (eddig mindig voltak^^).

Remélhetőleg lesznek képek, úgyhogy a tervezett koordinációkat inkább majd utána raknám fel:) Mindenesetre, rajtam kívül még hárman lesznek a színpadon, OneGirl, Noomi és Yume, a következőképpen:

OneGirl - Casual Lolita
Noomi - Sailor Lolita
Yume - Punk Lolita
Ai - Bittersweet Lolita

Előre is köszönöm a segítséget:)

Aki teheti, mindenképpen jöjjön el, minden évben jó tapasztalataim voltak:))
Szorítsatok!

Bret Easton Ellis: Amerikai Psycho

Először is óriási köszönet Noominak, hogy a kezembe adta ezt a manapság igen ritka könyvet. <3

Persze, elolvastam a hátoldalát, és persze, hallottam hogy miről szól. Vagyis nem lepett meg a főszereplő pszichopatasága. Viszont így az ember sokkal jobban várja, hogy na, mikor tör ki belőle valami, mikor vadul meg, mert ugye a kíváncsiság nagy úr. És, ami fontosabb, így sokkal észrevehetőbbek az utalások: amikor Evelynnél (szinte a regény legelején) főszereplőnk (bizonyos hírhedt Patrick Bateman) közli a társasággal, hogy ő bizony egy pszichopata, mindenki tréfának veszi - a felkészületlen olvasó is. Abban a közegben még nekem is nehéz volt elhinnem, hogy az igazat mondja, pedig tudtam. Félelmetesnek tűnt ez a fajta őszinteség, talán pont azért mert a pszicho-thrilleremhez épp okokat keresek arra, hogy ne kapják el a karakteremet. De, mint kiderült, a félelem teljesen alaptalan volt.

Elismerem, vannak nehéz részek, amikor egy oldal szövegének fele csak márkanév, (a reggeli készülődés...) de soha sem fordult meg a fejemben, hogy leteszem. Talán az, hogy az embernek idegen ez a fajta... katalogizálás, jó dolog, és azt jelzi, hogy még nem süllyedt olyan mélyre mint a mű szereplői.

Én szoktam beteg dolgokon gondolkodni, de be kell valljam, ha nem is sokkolt, ha nem is rémített meg, de minden esetre meglepett a kínzás Bateman-féle tárháza. Ha eltekintenék a kegyetlenségtől, egyértelműen kreatívnak mondanám. Az embernek alapjában véve szokatlan a gyilkolás és kínzás, a szex és a hullagyalázás ennyire direkt ábrázolása. De azt hiszem, enélkül az elem nélkül hiányos lenne a mű. Enélkül sokkal kevésbé lenne hatásos.

A furcsa az, hogy pontosan látjuk Bateman kegyetlenségét, tudjuk miket művel, talán irtózunk is tőle és megvetjük, de nem ő az igazi "gonosz" a regényben. Ő csupán egy beteg, homicid hajlamokkal küzdő ember. A legaljasabb a műben a társadalom: főleg a yuppie-król beszélek, hiszen őket ábrázolja Ellis a legrészletesebben, de mint a végén, a taxis viselkedése mutatja, nem csak és kizárólak rájuk érvényes a könyv mondanivalója, azt az egész társadalomra rá lehet(ne) húzni.

Mert mi is a legmegdöbbentőbb?
Hogy miket képes művelni egy ember szögbelövővel, kihegyezett ruhafogassal, vagy épp egy patkánnyal? Hogy minden ok nélkül képes valaki megölni egy gyereket az állatkertben?
Nem.
Az, hogy egy ember végsétál fél Manhattanen véres öltönyben, majd azt beadja a mosodába, és még panaszt is tesz a bennmaradt foltok miatt, és SENKI NEM VESZI ÉSZRE. Az elején, az első gyilkosságoknál ez még csak furcsa. De aztán (legalábbis nálam így történt) egyre zavaróbb, végül szinte átérezzük, amit Bateman érez, miután minden gyilkosságot részletesen bevallott, és még így sem hisznek neki, ráadásul össze is keverik valakivel. Mondhatni, kiáll a világ közepére, elkiáltja magát, hogy ő az a gyilkos, akit mindenki keres, de senki sem vesz róla tudomást.

De gondoljunk bele... mondjuk éjjel sétál haza az ember lánya, egyedül, egyszer csak szembejön egy öltönyös fickó, szemmel láthatóan véres ingben... esetleg kés is van a kezében, vagy akármi más. Mit tennénk? Magamból kiindulva valószínűleg először azt hinnénk, káprázik a szemünk. Mert az ember azt hiszi, ilyen dolgok csak mással, máshol történhetnek. Egyszerűen nem része az élete rendszerének egy gyilkos megpillantása. Nem képes felfogni, és inkább nem is vesz róla tudomást, inkább megmarad abban a hitben, hogy ez nem is létezik. Ha ne adj isten valaki mégis elhinné, felfogná, akkor sem merne tenni semmit. Azzal van a probléma, hogy NINCS egységes társadalom. Csak emberek egymás mellett. Ha ötven emberből egy megszólalna, hogy: Hé, a fickó véres késsel mászkál! akkor valószínűleg a többiek figyelme is odafordulna, és képesek lennének tenni valamit. De mindenki megvan a maga kis burkában. Bateman a körön kívül esik. Mintha nem is létezne.

Még órákig tudnék róla beszélni, azt hiszem. Minden esetre kifejezetten örülök, hogy elolvashattam, többek közt azért is mert rengeteg ihletet adott a saját történetemhez, de ez persze saját érdemei mellett csak másodlagos szempont.

A valóság furcsa.

Emilie Autumn - Fight Like A Girl

Emilie-t már jó régóta szeretem, talán ő volt az első kicsit elvontabb énekes, akit megismertem. Több helyről is hallottam róla: Mondoban, Darren Shan fórumon, Loliktól... Először azt hittem, minden dal fantázián alapul, és sokként ért amikor megtudtam hogy Emilie művészetének nagy része önéletrajzi ihletésű.

Bipoláris zavara volt már gyerekként, azt mondja, onnan ered a zeneszerzői képessége, hogy kiskorában Pachelbel Kánon D-dúrban c. darabját dúdolta, hogy elnyomja a zavar keltette hallucinációkat, és el tudjon aludni. Később megjárta az elmegyógyintézetet is. Így nyilatkozott: „Senki nem próbált kihozni onnan vagy kapcsolatba lépni velem, és nem engedték, hogy bárkit is felhívjak. Amikor a Száll a kakukk fészkére című filmet néztem, rájöttem, hogy elég pontos ábrázolása egy modern kori elmegyógyintézetnek.”

Megírta önéletrajzi ihletésű regényét, a "The Asylum for Wayward Victorian Girls"-t. A könyv cselekménye követhető végig a Fight Like A Girl albumon is. Első hallgatásra is feltűnő, hogy mennyire "musicales", a szó legpozitívabb értelmében. Elvileg a könyvből Broadway-musical készül, szóval nem járok messze, szorítok hogy tökéletesen sikerüljön :)

01 - Fight Like A Girl

A lemez címadó dala, a történet bonyodalmát foglalja össze, itt még azt hittem egy egyszerű albumra számíthatok, pozitív csalódás volt.

"This is our battlecry

I'm giving you a head start

You're going to need it

'Cause I fight like a girl"

02 - Time for Tea

Epicness. Na ezt tudnám elképzelni mondjuk a film elejére.

"And when I am good

I am very very good

But when I am bad

I am fucking GORGEOUS"

03 - 4 o'Clock (Reprise)

A 4 o'Clock Emilie egy korábbi gyönyörű dala, örültem hogy ezen az albumon is visszaköszönt.

"Where is the sense in these desperate dreams?"

04 - What Will I Remember?

Egy lány töprengése életről, halálról és az egész értelméről vagy értelmetlenségéről.

"When my body suffers

When to breathe is pain

Is is really madness to think?...

Think of breaking this chain"

05 - Take the Pill

A brutális kritika az elmegyógyintézetek valóságáról.

"You no longer rule your body

You no longer own those rights

You will wake up when we say so

You will sleep when we turn out the lights"

06 - Girls! Girls! Girls!

Burlesque stílusú "idegenvezetés" az intézetben.

"Some are born mad

Some achieve madness

And some have madness thrust upon 'em"

07 - I Don't Understand

Egy látogató érdeklődése az egyik ápolt felé - nem érti, mi folyik az intézet falai közt.

"Why must she be chained?

I don't understand

He doesn't, does he?"

08 - We Want Them Young

A doktorok és az ápoltak párbeszéde. Érzékelhetően nő a feszültség.

"It's far too crowded in this cell

We are not living - we're in Hell!

When will the tables finally turn?

When will they fall?

When will they burn?"

09 - If I burn

Emily (a karakter, ipszilonnal) a kínzójához, a doktorhoz beszél.

"The louder that I scream

The harder your machines close over me"

10 - Scavenger

Most a lányok "beszerzőjének" szemszögéből láthatjuk egy kicsit a történetet.

"Supply and demand"

11 - Gaslight

Halálfélelem és kiábrándulás.

"Below my window,

I hear a horse go by

And in the next cell

An inmate starts to cry"

12 - The Key

Egy ápolt megszerzi az őr kulcsát, ami Emily-hez kerül, végül lelepleződnek és sarokba szorulnak. Lépni kell.

"It's time this house is ours

It's time we take it back

It's time for bloody war

IT'S TIME FOR THE ATTACK!"

13 - Hell is Empty

Két sort kivéve instrumental - valószínűleg a harc aláfestésére.

"Hell is Empty - And all the devils are HERE!"

14 - Gaslight (Reprise)

Feltételezhetően a harc utáni állapotok bemutatásának aláfestésére való instrumental.

15 - Goodnight, Sweet Ladies

A halotti menet éneke.

"No death could conquer

You only sleep"

16 - Start Another Story

Már a történet vége felé járunk... a dal arról szól, hogy bár nem feledik el a múltat, mégis tudni kell hogy ez már egy új történet kezdete.

"Now look for something more

There's a place I can almost see"

17 - One Foot in Front of the Other

A gyönyörű befejezés - az élettapasztalat nélküli ápoltak ismerkedése a kinti világgal, félelmük, a tudat hogy semmijük sincs, és mégis képesek továbblépni, megkezdeni saját életüket. Csak az egyik láb a másik elé...

Fordítás: Lament of the Highborne

A "Lament of the Highborne" számomra a WoW egyik meghatározó eleme. Olyan egyszerű, mégis mennyi fájdalmat hordoz magában...

A fenti videót elvileg Blizzék csinálták, így még érthetőbb a történet.

A zeneszerzők Derek Duke és Russell Brower, Sylvanas pedig Vangie Gunn-tól kölcsönözte hangját.

Most kivételesen három nyelven írom a fordítást, a nemes- és vérelfek "Thalassian" nyelve az első, majd a hivatalos angol fordítás következik, végül az én magyarosított verzióm^^

Anar'alah, Anar'alah belore

Sin'dorei

Shindu fallah na

Sin'dorei

Anar'alah

Shindu Sin'dorei

Shindu fallah na

Sin'dorei

Anar'alah belore

Shindu Sin'dorei

Shindu fallah na

Sin'dorei

Anar"alah belore

Belore

By the light, by the light of the sun

Children of the blood

Our enemies are breaking through

Children of the blood

By the light

Failing children of the blood

They are breaking through

O' children of the blood

By the light of the sun

Failing children of the blood

They are breaking through

O' children of the blood

By the light of the sun

The sun

A fény által, a nap fénye által

Vér gyermekei

Az ellenség áttör

Vér gyermekei

A fény által

A vér bukott gyermekei

Áttörnek

Ó, vér gyermekei

A nap fénye által

A vér bukott gyermekei

Áttörnek

Ó, vér gyermekei

A nap fénye által

A nap

A Replica-project

Tegnap éjjel kerestem az ihletet, és ezt találtam ki. Próbálok minél több kapcsolódó dolgot megosztani.:)

Régóta szeretem ezt a számot, a Sonata Arctica pedig az egyik kedvenc együttesem, power metalt játszanak, és bár néha nem teljesen tiszta az angol szöveg (finnek) mégis versszerűek a dalaik. Furcsán sok szerelmes számuk van, de azok is gyönyörűek, ez most kivételesen nem szerelemről szóló, inkább a háború elembertelenítő hatásáról. Legalábbis számomra. Amúgy is érdekel a téma, tudjátok hogy a II. Világháború mennyire a kedvencem töriből. Mellesleg ajánlom a Tragédia című novellát, valamikor 3. végén 4. elején fogjátok venni.

Rajzon, novellán is versen is gondolkozom.

Hallgassátok, olvassátok, hamarosan jönnek a művek!

Dalszöveg:

I'm home again, I won the war,

And now I am behind your door.

I tried so hard to obey the law,

And see the meaning of this all.

Remember me? Before the war.

I'm the man who lived next door.

Long ago...

As you can see, when you look at me,

I'm pieces of what I used to be.

It's easier when you don't see me

Standing on my own two feet.

I'm taller when I sit here still,

You ask are all my dreams fulfilled.

They made me a heart of steel,

The kind them bullets cannot see, yeah...

Nothing's what it seems to be,

I'm a replica, I'm a replica

Empty shell inside of me

I'm not myself, I'm a replica of me...

The light is green, my state is clean,

New life to fill the hole in me.

I had no name, last December,

Christmas Eve I can't remember.

I was in a constant pain,

I saw your shadow in the rain.

I painted all your pictures red,

I wish I had stayed home instead.yeah!!

Nothing's what it seems to be,

I'm a replica, I'm a replica

Empty shell inside of me

I'm not myself, I'm a replica of me...

Are you gonna leave me now, when it is all over

Are you gonna leave me, is my world now over...

Raising from the place I've been,

And trying to keep my home base clean.

Now I'm here and won't go back believe.

I fall asleep and dream a dream,

I'm floating in the silent stream.

No-one placing blame on me

But nothing's what it seems to be, yeah!!

Nothing's what it seems to be,

I'm a replica, I'm a replica

Empty shell inside of me

I'm not myself, I'm a replica (repeat)

Nothing's what it seems to be,

I'm a replica

Empty shell inside of me

I'm a replica of me...

I'm home again, I won the war,

and now I am behind the door.

I tried so hard to obey the law,

see the meaning of this all.

Remember me? Before the war.

I'm the man who lived...

Magyarul:

Hazaértem, megnyertem a háborút,

És most az ajtódban állok.

Küzdöttem a törvényért,

Hogy meglássam ennek az egésznek az értelmét.

Emlékszel? A háború előtt.

Én vagyok, aki a szomszédban élt.

Réges-rég…

Láthatod, ha rám nézel,

Csak darabjai vagyok egykori önmagamnak.

Könnyebb, amikor nem látsz

A saját lábamon állni,

Magasabbnak látszom még ülve is,

Azt kérded,teljesült-e minden álmom.

Acélszívet gyártottak,

Olyat, mit nem látnak a golyók…

Semmi sem az, aminek látszik,

Másolat vagyok, másolat

Üres héj és semmi más

Nem magam, csak saját másolatom.

A fény zöld, helyzetem tiszta,

Új élet hogy az űrt betöltsem.

Nem volt nevem, múlt december,

Szenteste, én nem emlékszem.

Állandó fájdalomban égtem,

Megláttam árnyad az esőben.

Minden képed vörösre festettem,

Ó, bár otthon maradtam volna!

Semmi sem az, aminek látszik,

Másolat vagyok, másolat

Üres héj és semmi más

Nem magam, csak saját másolatom.

Itt hagysz most, mikor végre vége?

Itt hagysz, a világomnak vége…

Kiemelkedem korábbi helyemről,

Igyekszem az otthonom tisztán tartani.

Itt vagyok, és azt hiszem, nem megyek vissza.

Elalszom, és álmodom

Csendes folyamban lebegek.

Senki sem gyanúst,

De semmi sem az, aminek látszik!

Semmi sem az, aminek látszik,

Másolat vagyok, másolat

Üres héj és semmi más

Nem magam, csak egy másolat.

Semmi sem az, aminek látszik,

Másolat vagyok

Üres héj és semmi más

Csak a saját másolatom…

Hazaértem, megnyertem a háborút,

És most az ajtódban állok.

Küzdöttem, a törvényért,

Meglássam ennek az egésznek az értelmét.

Emlékszel? A háború előtt.

Én vagyok, aki élt…

Mana-Sama szösszenetek

Komplett életutat, karriert, stb nem írok, szerintem senki nem haragszik meg érte:). A poszt annak apropóján íródik, hogy (ha minden jól megy) Manát fogok cosplayelni legközelebbi conon. De erre visszatérek később^^.

Mana alapvetően gitáros-zeneszerző de sok egyéb hangszeren is játszik. Különös ismertetőjegye, hogy (legtöbbször) nőiesen öltözködik, és nem hajlandó nyilvánosan megszólalni. (ezért nagyon népszerű a "mana speaks!!!" videó YouTube-on^^) És senki sem tudja mi az igazi neve^^ Ha elég képet-videót néztek róla, megérzitek a kisugárzását. *.*

(és szereti a vörösbort meg a curryt xD)

Eredetileg a Malice Mizer gitárosa volt, akkor kezdte el vegyíteni a lolit a goth-tal és a vk-val.

Le Gardenia Mana

Mint korábban írtam, megalkotta az EGL/EGA stílusokat és a Moi méme Moitié márkát. Azóta is mindegyik GLB-ben találunk róla képeket:) (Gothic&Lolita Bible) A Loliták istenének is szokták nevezni^^

Le Moitié Mana

Majd tíz hónappal miután a banda feloszlott, megalapította a Moi dix Mois-t (az én tíz hónapom). És azt is nagyon szeretjük^^ Amúgy érdemes összevetni a Malice Mizer-es Manát és a Moi dix Mois-os Manát:))

DIX Mana

És térjünk vissza a cosplayhez^^ Tekintve, hogy loliként NEM VAGYOK HAJLANDÓ Moitié-t másolni, olyan ruha kell, amit meg tudok csinálni, és nem vágatok frufrut, a következőre jutottam:

Le "Bara no Konrei Vampire" Mana

Csak egy szőke parókát kell szétszednem-összeraknom hátulra^^ Ezt egyébként a Bara no Konrei-ben viseli, a sokak által megvetett Malice Mizer filmben, ami a Drakula-sztorit dolgozza fel. Némafilm-szerű, ez azért jó mert sok a nagyonjó zene, és azért rossz, mert bűnrossz az angol felirat xD De Mana gyönyörű, mint mindig, és bár nem egészen értem a sztorit, azért tetszik^^ Legújabb kedvenc mondatom a filmből: "My name is Klaha. I came from London."

Na Noomi, szerintem találtam egy filmet amit még nem láttál:D

És most vegyük kicsit lazábbra! Magyarország eddig is ügyesen került közel a világhírhez, ez egy újabb mestermű. A porosz menyasszony című könyv, aminek a borítóján egy japán férfi látható^^ Must have *.*

Le Nőnek hitt Mana

Ezt pedig nézzétek meg, én mindig szétröhögöm magam rajta:D "She's my uncle!"

Az utolsó kép miatti illúziórombolásért felelősséget nem vállalok! Komolyan!

A zongora gyilkosa

Tegnapról mára virradó éjszakán ünnepeltük Noomi születésnapját. (omedetou~<3) Erre a különleges alkalomra készült el A zongora gyilkosa. Hihetetlen hatással volt rám, hiszen folyamatosan kaptam a lektorálnivalót, és hiába kellett fennmaradnom akár hajnali 2-ig, egész nap azokat az érdekfeszítő perceket vártam, hogy végre a művel foglalkozhassak.

OneGirl blogján elolvashatjátok az egész novellát, valamint azt a kis ajánlást, amit írtam.

Írta: OneGirl

Lektorálta: Ai-chan

Borító: Kurenai

Gyönyörű, nem?